Az Ítész havát írjuk, az Alapítás 1649. évében.
A hó és a jég uralmának idején járunk; még a Yangpoort övező nyájas délvidék is hűvösebb és esősebb ilyentájt. A kontinens belsejében egyértelműen a fagy az úr, de a nyugati vizek se igazán hajózhatóak már. Illith-Athar sokhetes álmát alussza a hó és a jég börtönében, de az emberek birodalma nem hajt fejet az elemek előtt: ilyenkor kelnek útra a királyi adószedők, hogy behajtsák az udvar év végi járandóságait, de ilyenkor élezik a kaszát is a parasztok, hogy megakadályozzák a kamrájuk üresre söprését. Dermedt hideg és élénk mozgás, ünnepi készülődés és civakodások: az év talán legellentmondásosabb időszaka következik.
Karakterek: 3417
Fajok lebontva
Ember: 1365
Elf: 717
Sötételf: 520
Törpe: 116
Fél-elf: 522
Gnóm: 64
Fél-ork: 113
Nemek aránya
Férfi: 1849
Nő: 1568
Kasztok aránya
Harcos: 1120
Árnyjáró: 968
Varázsló: 991
Pap: 338
Játéktéri beírások:
50720
Fórum beírások:
27944
Fajok - fél-elfek
A fél-elf faj általános leírása
Az emberek megjelenésével a kontinensen azonnal megjelent a fajok közötti keveredés is; mindezekkel együtt a fél-elfekről, mint önálló fajról, csak jóval ezek után kezdtek beszélni. Az első ember-birodalom, Alderos fénykorára tehető, a VI.-VIII. századra, hogy már nem egyszerűen ’félvérként’, vagy ’kevertvérűként’ emlegették őket, hanem önálló nevet kapott fajtájuk, a fél-elfet.
Szélsőséges értelemben fél-elfnek lehet nevezni bárkit, akiben egy csepp elf – vagy a másik oldalról_ nem-elf – vér is csorog. A valóságban azonban a túl távoli felmenők vére – az ork-vérűeket leszámítva – az utódokban már nem ütközik ki, így a távoli múltban történt keveredés sok esetben nem látható az utódon, ha a közvetlen felmenői mind ugyanazon faj képviselői voltak. Nem véletlen óvják a minassyrian elfek a családi könyveikkel is oly szigorúan az elf vér tisztaságát: teljességgel tisztavérű elfnek tűnhet olyan származék is, akinek pedig ott lapulnak nem-elf felmenők a családfáján, csak éppen 5-8 generáció távolában.
Pedig fél-elfnek lenni nem feltétlen hátrány…
Civilizációt elkülönülten nem alkotnak, külön társadalmat is csak bizonyos ember-városok egyes kerületeiben alakítottak ki maguknak a fél-elfek, hiszen a több faj nászából született csoportjuk soha nem koncentrálódott egy adott helyre. Hagyományaik, szokásaik viszont nagyon is vannak, hiszen jó egy ezredév szolgálta azok kialakulását, benne a Fényesléptű mozgalommal, ami során a Silasissar Birodalom élesen üldözte a szemükben tisztátalan vérű fél-elfeket.
És mi teremtene jobban hagyományt, mint néhány hős és vértanú, a közös üldöztetés?...
Sideran elfjei elvben bármelyik fajjal képesek szaporodni, még ha a három altípusuk közül kettőt ebben erőteljesen akadályoznak is a szokásaik és hagyományaik. Mégis, a törpékkel és az orkvérűekkel közös leszármazottakat nem sorolják a fél-elfek közé: az előbbiek ugyanis jellegzetesen a törpe szülő jellegzetességeit viselik, és így a törpék közé valónak tartják őket; az orkokkal és fél-orkokkal való kereszteződés pedig az utóbbiak jegyeit fogja dominánssá tenni, így ezen utódokat a fél-orkok közé sorolják. Nagyon sok elf felmenő esetén megtörténhet, hogy egy törpe-vért is hordozó utódot is a fél-elfek közé sorolnak, de ezen elméleti lehetőség gyakorlati megvalósulását soha nem jegyezték még fel Sideran tudósai.
Fél-elfnek elfogadottan az elfeknek az emberekkel, illetve a gnómokkal történő keveredésének leszármazottait értik.
Mindezek miatt a fél-elfek testalkata változatos, általában magán viseli a felmenők testi jegyeit. A leggyakrabban előforduló elf-ember keveredés leszármazottai általában karcsú, mégis izmos alkatúak természetüknél fogva, de az elfektől eltérően bizony hajlamosak az elhízásra, emberi vérük okán, ha elhanyagolják magukat. Alkatuk az emberekére hasonlít, vagy annál valamivel alacsonyabb, izomzatuk és szervezetük is jelentősen erősebb, mint elf-vérű felmenőiké. Magasságuk 5-5,5 láb (160-175 cm) között mozog, súlyuk 190 font (80 kg) körül. A nők alkata karcsúbb, alacsonyabb, mint a férfiaké.
A fél-elfek életkorukban szinte mindig a ’percéletű’ felmenők tulajdonságait öröklik: élettartamuk valamivel hosszabb lehet ugyan, mint az embereké és a gnómoké, de 120 évet meghaladó korú fél-elfet még sosem jegyeztek fel a krónikák. Cserébe a ’percéletű’ ősök szaporaságát is öröklik: egy fél-elf nő gyakorlatilag alig kevésbé termékeny, mint egy ember, vagy egy gnóm asszony – annak megfelelően, hogy milyen vérrel is történt a keveredés. Az emberi felmenőkkel rendelkező fél-elf nők családjaiban nem ritka a 4-5, vagy esetleg az annál több gyermek is, a csecsemőhalandóság viszont már erősen függvénye lesz az életmódjuknak.
A fél-elfek fürgeségben és ügyességben az elfeknél gyengébbek, de az embereket felülmúlják. A mágiához való affinitásuk is hasonló: elmarad ugyan a könnyűléptű rokonokétól, de az embereknél és a gnómoknál mindenféleképpen jobb. Változatos adottságaiknak és képességeiknek köszönhetően a fél-elfek jószerivel bármilyen hivatást betölthetnek, egynél több szakmát is elsajátíthatnak, számtalan poszton találkozhatunk velük Sideran városaiban és vidékein.
Istenek: átdolgozás alatt.
Elérhető kasztok: harcos, árnyjáró, pap, varázsló.