A Kalmár havát írjuk, az Alapítás 1651. esztendejében.
Ébredezik a világ, a természet és a halandók is. A tél fagyos lehelete már csak a szárazföld belsejében érződik, de ott is jelentősen enyhül. Az év ezen részében válnak először járhatóvá a Chedlen hágói. Megindulnak a karavánok a szárazföldön, a hajósok pedig nekivághatnak az egészen távoli ismeretlen, új vizeknek is. Sideran-szerte ünnepségekkel köszöntik a tavaszt, a fényes templomi hálaadásoktól kezdve vad folyóparti táncokig sokféle képpen.
Karakterek: 3460
Fajok lebontva
Ember: 1380
Elf: 729
Sötételf: 529
Törpe: 119
Fél-elf: 521
Gnóm: 66
Fél-ork: 116
Nemek aránya
Férfi: 1870
Nő: 1590
Kasztok aránya
Harcos: 1129
Árnyjáró: 976
Varázsló: 1006
Pap: 349
Játéktéri beírások:
52475
Fórum beírások:
27904
Adj nevet a hídnak!
A Cradonba bevezető egyetlen út egy különleges híd-monstrumon keresztül érkezik a városba, amelynek eredeti nevét elfedte a korok homálya. Most hát arra hívjuk fel a játékos lélekkel rendelkezőket, hogy álmodjanak meg egy nevet a hídnak! Az ötleteket a Fórumok > Játéktéri kérdezz-felelek > A híd neve fórumra, vagy a Sideran Facebook oldalára várjuk.
A név lehet bármely, intelligenciával bíró nép nyelvén, akik Siderant lakják, bár a fél-ork és a sötételf nyelven érkező név-javaslatok valószínűleg elég értetlen lélekkel bíráltatnak majd el. Ezen engedménnyel együtt előnyt élveznek a köznép által is érhetően (azaz, nem idegen szóval) megfogalmazott nevek, valamint azok, amikhez a név mellé kis történetet, legendát is csatol a kiötlője, hogy miért is legyen ez a neve a hídnak. A javasolt névnek tekintettel kell lennie a megfelelő játéktéri topik (Cradon (Királygázló) > Ókikötő és a Sebes-part) leírására, annak nem mondhat ellent, és illeszkednie kell a Siderapédiában található Világleírás földrajz, történelem, társadalom, és városok pontjaiban szereplő információkhoz.
Hajrá, ötletelésre fel! :)
Kereskedők, és utazók számolnak be egyre szaporodó ork portyákról, és csapatok nyomairól, melyek ezúttal már a Dral dombság szélét is elérik. Furcsa bestiákat vélnek látni melyek termetesebbek, és erősebbek, mint a farkasok. Talán csak az unatkozó vénasszonyok szőnek ismét buta pletykákat, hogy kurtítsák hosszú mindennapjaikat? Talán a híresztelések alapja csupán egy idős gazda, aki új fajta mumust talált ki rendetlen unokái ijesztgetésére? Könnyen gondolhatnánk. Ha nem lenne hitelt érdemlő beszámoló is a történtekkel kapcsolatban.
Selgar lovagot Sólyomerdőben tett látogatása során egy egész falka szürke farkas támadta meg, amelyeket egy ilyen szörnyeteg vezetett a portyára.
Az állatok teljesen természet ellenesen viselkedtek, sem a sérüléseik, sem a veszteségeik nem érdekelték őket. Halálig harcoltak, teljesen érthetetlen módon.
A kaland könnyen érhetett volna gyászos véget Norsel a vadász segítsége nélkül, akinek az íja aztán eldöntötte a küzdelmet. Azt mondják a lovag miután közös erővel terítették le a szörnyű bestiát, az orkok sötét istenségének Ghra’ukur-nak feketemágiával átitatott pecsétjét találta a fenevad bundáján, amely a támadóvarázslatok hatására nem sérül, hanem azok megnövelik erejét.
Selgar lovag bátor kalandozókat keres, kik vele tartanának a gonosz földjének szívébe, hogy megkeressék a sötét mágia, és a fenevad eredetét. A kételkedők megtekinthetik a fenevad lenyúzott bundáját Norselnél a vadásznál.
Eddigi résztvevők:
- Norsel Yies
- Vixen Voulpes
- Laurel Ehran on Shien
- Darkon de Selgar
Kérem, hogy tapasztalt kalandozók jelentkezzenek!
Densonak, a Vizek és a víz által az Élet Urának nevében!
Jámbor polgárok feljelentése és szemtanúk hites vallomása alapján a Densira körözést rendel el egy bizonyos Lady Roweena nevű asszonyszemély ellen. Bebizonyosodott, hogy nevezett asszonyszemély felgyújtotta a Smaragdlevél fogadót, egy cradoni nemes halálát, többek súlyos sérülését, és az egész várost veszélyeztető tűzvészt okozva ezzel.
Mindezek miatt Lady Roweena törvényen kívüli bűnözőnek nyilváníttatik, akinek a fejére a Densira 5.000 ezüstöt és 5 siderist tűz ki, élve, vagy holtan. A gyújtogatót, vagy holttestét a Densireknek átadó személy mentességet kap, semmi módon nem kérdeztetik arról, hogyan tett eleget felhívásunknak. Ugyanakkor, a Lady Roweenával bármi módon együttműködő, vele kapcsolatot tartó, őt bújtató személyek és szervezetek bűnpártolásuk okán a Densira előtt fognak felelni bűnükért.
A Densira egyben felhívja a tűzesetkor a nevezett Lady Roweena társaságában látott Darkon de Selgart, hogy jelenjék meg a színe előtt, és tisztázza magát a gyilkosságban és gyújtogatásban való bűnrészesség alól. Amennyiben ezen felszólításunknak nem tesz eleget, úgy Darkon de Selgar ugyanúgy bűnösnek fog találtatni, és ugyanolyan elbánás alá fog esni, mint Lady Roweena.
Kelt az Alapítás 1641. évében, a Kereskedő havának 10. napján, Cradon városában.
Az okirat hiteléül:
Gamwes Ordibarajahn
Vezető Tollnok
A Leusysben látni a falragaszokat, de már szinte mindenütt beszélik a városban, talán az elegáns kalmárpalotákat leszámítva. Valaki igencsak felbosszantotta a vén Nort, a negyed egyik nevezetes lebujának tulajdonosát…
~A Harcos havának egyik utolsó napján valaki hatalmas lyukat robbantott a kifőzdém konyhájának falába, egy saját maga varázsolta villámmal. Házam rongálását olybá veszem, mintha enmagamat sértettek volna meg, és ekként is kívánok elégtételt venni a sérelemért. Mindezek miatt annak, aki elibém hozza azt a szürke köpenyes, egy különös, régi karddal mászkáló, ugyanakkor a mágiához feltűnően jól értő, magát paplovagként azonosító, ember fajú férfi-személyt, aki egy elf férfi, egy elf nő, egy fél-elf nő, egy ember nő, és egy fél-elf mágus férfi társaságában múlatta az időt a kifőzdémben, 300 jó ezüst tallér üti a markát. Nem érdekel, hogy ki hozza el a garázdát elém, akár a saját társaságából is bárki, a fizetséget megkapja. Az áru épsége nem szempont, de élve kívánom a színem elé.
Nor, a Vén, akié a kifőzde~
Az értőbb kofák a piacon azt súgják-búgják, hogy akárki is az illető, nem lennének a helyében, és ha egy csepp esze van az illetőnek, többé nem bukkan fel a nyomornegyedben. A Leusys vérebei ennél sokkal kevesebbért elmetszik ott bárki torkát, de ezért az összegért jó eséllyel még utána is mennek, más negyedbe is.
Arról a járulékos haszonról nem is beszélve, hogy milyen előnyei lehetnek, ha szívességet tesznek Nornak, akiről azt tartja a közbeszéd, hogy sokat ismer Estith katakombáinak titkai közül is. Nem, ne legyints, idegen!
A Leusysban minden megeshet, meg annak az ellenkezője is…
A vezető papsággal kibővített Densira hamarosan összeül, hogy új főpapot válasszon az Egyház – és ezzel a város – élére. A négy Densir közül három is esélyes lehet a tisztség elnyerésére, és az, hogy végül is kit választanak meg, nagyban befolyásolhatja majd Cradon életét az elkövetkező években.
Nadruin dyl Athaliy fiatal, különösen az elf nép mértékei szerint, akikhez tartozik. A Folyó Templomának főapátja, az ő megválasztása esetén az értő lelkek a Yangpoorhoz és Ilith-Atharhoz való további közeledést, az Amnistertől való hideg, de lehetőleg konfliktus-mentes távolságtartást várják, de még a legfantáziadúsabb kofa, vagy gondolás se tudja elképzelni, hogy a csendes, elmélkedésre hajló elf férfi vezette város miként fog majd viszonyulni a természetre és a harmóniára nem sokat adó birodalmi fővároshoz, Konarashoz. Elszakadási szándékot senki nem tételez fel Athaliy apátról sem, de azt bizony sokan tippelik, hogy a Densira készségessége lohadni fog a birodalmi ügyek terén, ha ő lesz a főpap. Ugyanakkor, a kereskedelem érdekes, új irányokba fordulhat egy olyan vezető irányítása alatt, akit nem kötnek a régi idők berögződései és sérelmei.
Sinoch Maldibaran háta mögött már nem kevés élettapasztalat áll. Az egykori hajósból lett Denso-pap, a kalózok és más tengeri rablók nagy üldözője az ember faja minden jó és hátrányos tulajdonságát hozza: csavaros eszű, rafinált, és határozott, de hirtelen haragú, időnként pedig kifejezetten gátlástalan is tud lenni. Sinoch atya Konaras és a még gyermek I. Marcus elkötelezett híve, törekvéseit és tevékenységét még Altaroon egyháza és lovagrendje is elismeri. Az ő megválasztása esetén az Amnister elleni heves és kemény fellépés várható, ugyanakkor, a keleti felfedező-utak megszaporodása is. Konarason kívül a többi várossal valószínűleg nem fog változni a viszony: a halpiac szakértő népe szerint Maldibaran atyát nem igazán érdekli a kereskedelem, csak működjön rendesen, és hozzon elég bevételt a városi kincstárnak, hogy a flotta finanszírozásában ne legyen fennakadás.
Rigela dyl Silass apátnő sok-sok évet és sok-sok mindent megélt már, jó egészségét és teste-elméje frissességét sokban annak köszönheti, hogy elf felmenők vére is csörgedezik ereiben. Az apátnő a Tenger Templomának papnője, a diplomácia nagymestereként is ismeretes: szürke eminenciásként részese volt annak a folyamatnak, aminek eredményeképpen I. Pault királlyá koronázták, és maga is aktívan közvetített a lázadó II. Paul és I. Hassum között, elősegítve ezzel a Tardos királyság stabilizálását. Sok cradoni mondja azt, hogy kora, bölcsessége és élettapasztalata miatt Rigela apátnőnek kellene az új főpap(nő)nek lennie, bár hallani olyan, óvatos hangokat is, hogy a főtisztelendő anya túlságosan erőszakos módon képviseli a fajok egyenjogúságát, ami nemkívánatos konfliktusokra vezethet mind a tiszta vérvonalukra büszke erdei elfekkel, mind pedig Ilith-Athar makacs törpéivel. Silass főapátnő is híve a konarasi udvarnak, egyes mindent-tudók még azt is sejteni vélik, hogy a kedvese Altaroon főpapjának közvetlen segédje volt, és az ő életének is sötételf orvgyilkos tőre vetett véget a közelmúltban. Ezek a hangok csak nagyon halkak, és soha nem hallatszanak a Tenger Temploma közelében, de azért akadnak a városban, akik tudni vélik, hogy a főapátnő elkötelezettsége a faji egyenlőség irányába határozottan megszűnik, ha a sötételfekről van szó.
A Densira negyedik tagja, Mainchin Cogglefiz, az első gnóm, akinek sikerült bekerülnie Denso egyházának vezető testületébe, még csak az első ciklusát tölti Densirként, így nem jelölhető főpapnak az Egyház szabályai szerint.
Pedig akadnak, főképp a kézművesek között, akik azt mondják, hogy nem lenne az rossz, ha végre a sok ide-oda tologató politikus, meg ájtatos imafazék helyett egy praktikus lelkületű, igazi polgár kerülne a város élére…